Bond

A Fiatal Szabadidomítók Közösségének legutóbbi nyílt napját a Bottyán Equus lómenhelyen tartottuk.

Ottani lovakkal mutattuk be, hogy miként kezdünk el foglalkozni egy lóval. Ennek kapcsán ismertem meg Bondot, a 11 éves sárga heréltet.

Ő egy nagyon érdekes személyiség, a ranglista legalján van, és mindig védelmezője, Baka mellett áll.
Emberekkel szemben érdeklődő, játékos, pimasz és szemtelen, nem tiszteli az ember személyes terét, akár át is gázol rajta. Persze ezt merő jóindulatból.

Amikor kiválasztottuk lovainkat, és végigmentünk közöttük a legelőn, elsőre megfogott.
A gondok már akkor kezdődtek, mikor elhoztam társa Baka mellől. A ménes minden többi tagjától félt, sőtt, rettegett.

Nagyon óvatosan odafigyelve kellett kivinni, nehogy ijedtében a nyakamba ugorjon.

Elkezdtünk dolgozni egy karámban, mindenki az adott lovával, Bond nagyon ideges volt, folyton a többit nézte, mikor támad rá valamelyik.

Nagyon nehéz volt a figyelmének a felkeltése, hisz folyton a nyakamra jött, viszont ha kicsit erélyesebben elküldtem, menekülőre fogta.

Lassan és nyugodtan kértem tőle mindent, le a fejét, elléptetni az elejét, hátulját, közben sokat nyugtattam, simogattam. Kb fél óra alatt vezethetővé vált, de minden nagyobb zajra felkapta a fejét.

Folyton matatott a szájával, a saját száját piszkálta idegességében, megállás nélkül.

Nyomásnak szépen engedett, egyedül a hátralépés ment nehezen.

Másnap a kezdés előtt szépen lepucoltuk a lovakat, már ekkor érezhető volt, hogy nyugodtabb.

Teljesen átváltozott, a szünetekben szinte elaludt mellettem, nem ijedezett, és kevésbé reagált ijedséggel egy-egy mozdulatomra.

Mindent be tudtam vele mutatni, még körre is ki tudtam küldeni, és teljes nyugodtsággal állhattam neki háttal, tudtam, hogy nem fog elsodorni a vállával. A szájával való matatást szinte teljesen elhagyta, de érdekes volt látni, hogy amikor a nézők bejöttek megsimogatni a lovakat, ugyanaz a Bond lett mind kint a legelőn, de csak az idegenekkel, csipkedett, tolakodott.

Vagyis csak felém változott, biztonságban érezte magát mellettem és mindezt két nap alatt értem el nála. Csodálatos érzés!

/ Jana /

Alapvető hibák a szabadidomításban

Alkalmam volt egy olyan lóval foglalkozni, melynek előző gazdái szabadidomítók, így a kis Hafi is megkapta az alapokat, néhány hónapos ott tartózkodása alatt.

Követés, megállás, eleje, hátulja körüli fordulat, körjáték, spanyollépés, compliment, hátraküldés, fej befordítása földről, követés ügetésben, irányítás tőlem el.

Viszont ezek mellett, folyton sunyít, nem tiszteli az ember személyes terét, nem enged a közvetlen fizikai nyomásnak, minden érintésre összerezzen, nem tud megállni, csipked, matat a szájával, és mindig előre gondolkodik, ha bizonytalan, akkor rögtön spanyollépést mutat be.

Kielemeztem hát mindennek a lehetséges okait, mert ha egyszer mindent szépen csinál, akkor miért nem lehet nyugodtan megállni mellette, bízni benne?

Nagyon sok embernél tapasztaltam, hogy a lova nem enged a nyomásnak, legalábbis földről nem. 

Mikor a fejét próbáltam lekérni, persze ellenállt, a vállát egész könnyen ki lehetett mozdítani, de rögtön szembefordult, viszont a fara elléptetésénél a nyomásra rögtön rúgással reagált. Ez azért van, mert a lovak hamarabb elfogadják a pálcával „terelgetést” és ha az megy, az emberek nem térnek vissza a közvetlen nyomásra. Ami nagy hiba, hiszen így a tisztelet felé vezető út alapkövét hagyják ki.

És pont ezért van, hogy szóban forgó lovacskánk ennyire tiszteletlen, hogy simán átgyalogol az emberen.

A következő probléma, az állandó mozgás, előre gondolkodás. Ennek oka, hogy tanításnál kimaradt a pihenés a feladatok közt. Ezért a ló elkezdi kitalálni előre, mit is szeretne a lovasa, ha ez sikerül, még meg is dicsérik. Ami a legnagyobb hiba, ugyanis a rossz viselkedésformát dicsérjük ilyenkor. Ha a ló előre gondolkodik, meg kell állni és csak akkor kérni, ha a ló nyugodtan áll. Nagyon fontos, hogy a kérésre reagáljon, ne dolgozzon előre. Akkor is csak egy lépést, egy mozdulatot, a későbbi precizitás érdekében.

Az örökös csipkedés, matatás nem egy rejtély, követeli a jutifalatot. Erre azt találtam ki, hogy folyton eltoltam a fejét, pár perc alatt megértette és állt is szépen. De minden megállásnál elölről kezdte. 

Éppen ezért óvatosan kell bánni a jutalomfalattal, nem szabad, hogy a ló követelje, és ne azért csináljon meg egy adott feladatot, vagy egy kérést, hogy utána kapja a cukrot, répaszeletet, stb. Sokkal célravezetőbb a jutifalatot a munka végeztével egyben odaadni.




/Jana/

Trükkök tanítása!

Manapság nagy divat lett a lovaknak szabadidomítás néven trükköket tanítani. A helyzet az, hogy a kettő nem ugyan az.

Aki szabadidomítással foglalkozik, annak elsődleges a kapcsolat a lovával, nem pedig az melyik trükköt milyen gyorsan tanítja meg.

Nekem személy szerint mindig az volt az álmom, hogy beszélhessek a lovammal, és ez meg is valósult. Nem a ló szólalt meg, én tanultam meg az ő nyelvét.

Mégis elkövettem azt a hibát, hogy az ágaskodást túl hamar tanítottam neki. Megtanulta ugyan, de inkább mondható trükknek, egy adott jelre.

Hamar korrigáltam, hiszen a kapcsolat további építésével megszűnt trükknek lenni a feladat.

De vissza a lényegre. A ló követ, megáll melletted, nem szalad el, figyel, akkor elkezd kialakulni egy kommunikáció. Nagyon fontos, hogy itt a lovas tanul, nem a ló!

A lovasnak kell megtanulni figyelni a lovára, megérteni a jeleit, megtanulni azt, és megértetni magát a lóval.

Ha ez elmarad és az ember tanítja a lovat bizonyos feladatokra, az bizony trükk tanítás!

Ha figyeljük lovunkat ezeket magunktól, vagyis a lovunktól is meg lehet tanulni, de így nagyon sok a hibázási lehetőség. A legjobb ha van segítségünk, aki hetente vagy havonta útbaigazítást ad.

Ez egy hosszú folyamat és sohasem fix. Azt hogy a lovad tisztel, és bízik benned, egy állapot, amit következetesen fent kell tartani!

Ha sok a bizalom, akkor a ló elkezd bunkó lenni, átmegy az emberen, nem tiszteli a személyes teret, figyelmetlen.

Ha túl sok a tisztelet, akkor megijedhet, fél, kevésbé marad az ember mellett. Ezt a bizalom tisztelet kényes egyensúlyt kell fenntartani, ami nem kis feladat a lovas részéről. De nem lehetetlen, a kulcs az, hogy figyelni kell a lovat, hiszen mindent elmond nekünk!

Jana