A ló háziasított állat, kiszakítottuk természetes élőhelyéről és kis karámokba, boxokba, állásokba kényszerítettük őket.Szerencsére az ember gondolkodó lény,és igyekszik lovának a legjobbat megteremteni. De mi a legjobb neki?? Boxban állni , jártatóban sétálni? Napközben karámban, vagy ridegben egy féltetővel legelőn, karámban?? A lónak nincs igénye az ember társaságára, nem kéri, hogy lemozgassuk,sem, hogy simogassuk. A lovat nem szabad emberi tulajdonságokkal felruházni. Mindenikek venni kell a fáradtságot és meg kell ismernie a lovat, nem a saját lovát, hanem a lovat, mint egy menekülő növényevő, ménesben élő állat...
A természetes lókiképzés a lovak egymás közti kommunikációját használja fel, és tanulja meg. Az embernek kell megtanulni hogyan értesse meg magát a lóval, nem pedig a lónak kell kitalálnia, hogy mit is akarunk tőle.
A ló gazdája a kiképzője is egyben, hiszen ő érintkezik vele a legtöbbet. Mindent szokását, a gazdája hatására tanult meg, jót is rosszat is. A lovasok nagy része észre sem veszi, hogy milyen rossz szokásokat tanít a lovának.Mindig a lóban keresik a hibát, és ilyenkor jönnek a köcsög, szemét, bolond stb. jelzők. Nem tudják elfogadni, hogy a hiba bennük van. A ló mindent okkal csinál, úgy is mondhatjuk, hogy tükröt tart elénk. De hiszen honnan is tudnák az emberek mit kell csinálni, ha rosszul tanították meg őket. Arról, hogy hogyan kell egy lóval bánni,hozzá közeledni, a testbeszédről azért nincsenek részletes írások, mert ezek régen az embernek természetesek voltak, nem kellett tanítani. A modern világunknak köszönhetően, a mai lovasnak ezeket tanulni kell.Minden ló olyan, amilyenné az emberek tették, vannak különböző személyiségek, de egyik ló sem magától szemét, vagy agresszív.
A természetes szóval ellátott kiképzési forma a ló saját testbeszédét tanítja meg az embernek, hogy aztán az ember meg tudja értetni magát a lóval.
/Jana/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése