Ha
lovagolunk, vagy dolgozunk egy lóval, kell, hogy legyen egy célunk, ami
felé szeretnénk menni, haladni. Ez a cél minden lovasnál más és más
lehet.
Például, hogy eljusson valaki terepre, nyugodt lovat képezzen
magának, versenyezzen, idomítson, saját maga fejlődjön a lovaglásban,
stb., stb..
A célok megfogalmazásával sokkal könnyebben tudunk edzőt választani.
A
legfontosabb kérdés, hogy a céljaid közt ott van-e a lovad hosszú
használati élettartama. Ha igen, akkor végig kell gondolni, hogy hány
évesen kell elkezdeni a lovat belovagolni, valamint a belovaglás ideje és
mikéntje sem elhanyagolható. Vagyis, minél fiatalabb korban és minél
rövidebb idő alatt képzünk lovat, annál valószínűbb hogy a használati
élettartama csökken. Egy 4 éves csikó, ami 3 jármódban megy, versenyzik,
pályát ugrik, az biztos, hogy 10 éves kora felett, de akár már hamarabb
is, egészségügyi problémákkal fog küzdeni.
Az első lábak túlterhelése a
leggyakoribb, illetve a hát fájdalma, ugyanis a gyors és korai
belovaglás által elkerülhetetlen, hogy a még nem kifejlett csikó (hiszen ebben a korban még csikó) sérül. Ha a te célod a minél rövidebb
idő alatt a lehető legjobb versenyeredmény elérése, akkor nem kell
csodálkozni, hogy a ló hamar tönkremegy.
Van akinek ez nem okoz
problémát, hiszen a "kiöregedett" lovat le lehet cserélni, gyorsan
kiképezni az utánpótlást, és lehet folytatni a versenyzést. Kérdés az,
hogy mennyire lehet így magas szintre fejlődni, ha a lovak folyton
cserélődnek? Szerintem egy bizonyos szint után az ember megreked és egy
bizonyos szintnél tovább a lovakat sem lehet így képezni.
Úgy
gondolom, aki szereti a lovát, az szeretné, ha hosszú időre,
egészségesen a társa lehessen, mind versenyzésben, mind hobbi szinten.
Akkor miért várjuk a gyors eredményeket? Miért nem lehet időt hagyni a
lónak a fejlődésre, és élvezni az együtt töltött időt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése