Kicsit megkésve, de folytatom a beszámolót Dévről. A korábbi bejegyzésem róla ide kattintva olvasható.
Kényszerpihenőn voltam, így egy darabig nem tudtam saját lóval dolgozni. Most folytattuk a munkát, ott ahol abbahagytuk, vagyis futószáron átmenetek mind a három jármódba, kézen történő munka, nyergelés, felülés.
A kevesebb több elvén egy héten háromszor dolgozunk és a foglalkozások sem tesznek ki egy órát, mivel a fiatal ló nem tud folyamatosan koncentrálni. Munka előtt vagy után kézen sétálunk, legeltetem, csak együtt vagyunk.
Néhány alkalom után most már segítő nélkül is fel tudok rá ülni, sétálni. Elindulás, megállás és szép lassan az irányváltoztatás is megy.
Biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben visszaköszön, hogy nem sietve, pár hónap alatt kellett belovagolni.
A ménvizsgára való eljutásunkat nem adtam fel, dolgozunk, fejlődünk és ha úgy érzem készen áll, akkor újra megpróbáljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése