Avagy: Saját testbeszédünk tudatos használata!
De miért is olyan fontos ez?
Az emberek beszéddel kommunikálnak egymással, nem a testbeszédet alkalmazzák elsődlegesen. Ezért a lovakkal való munkában is hajlamosak vagyunk a testbeszédet másodlagosnak tekinteni, vagy szinte el is felejteni. A lovak viszont nagyon jól olvassák a testbeszédet, észreveszik a bizonytalanságot, a félelmet, és ha valaki nem következetes, az nagyon összezavarja őket.
Sokszor nem is gondolnánk, melyek azok a mozdulatok, tettek, amiket lovunk nem tud hova tenni. Az emberi természet merőben más, mint a lovaké. Amit elvileg nagyon jól tudunk is, mégis minden nap ruházzuk fel lovunkat olyan emberi tulajdonsággal, amikhez közük nincsen valójában.
Ha odafigyelünk a lovunkra, megtanulhatjuk a testbeszédét, jelzéseit, felismerhetjük, mikor milyen hangulatában van. Ehhez nyitott szemmel kell járni, megfigyelni minden lovat a környezetünkben.
Kis tanulással, odafigyeléssel elsajátítható.
A lovak is megfigyelnek bennünket, látják és érzik, hogy milyen kedvünkben, hangulatunkban vagyunk.
Ha testbeszédünkben nem vagyunk tudatosak, magabiztosak és a lovak számára eggyértelműek, akkor nem fogják érteni, hogy mit is szeretnénk tőlük.
Viszont....
Saját testbeszédünk tudatosítása sokkal nehezebb, mint azt gondolnánk. Először is azért, mert a megszokott, szinte autómatikus reakcióinkat kell felülírni, és a legtöbbet észre sem vesszük.
Tehát először fel kell ismeri, mit is csinálunk, abból mi nem jó, hogyan kellene és azt sok-sok gyakorlással beépíteni a mindennapokba.
Ez a folyamat hosszú idő, nem megy egyik napról a másikra, rengeteg gyakorlást és odafigyelést igényel, ha csak egy kicsit is elkalandozik az ember, máris úgy csinálja, ahogyan megszokta...
De ha sikerül tudatosítani a testbeszédünk, akkor a lovunkal való kapcsolat is sokkal sokkal jobb lesz. Jobb lesz a mindennapi munka, a kommunikáció és még a lovaglás is!!


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése